Elektronikus aláírás: mikor érvényes?

A jogi keret: eIDAS és a magyar szabályok

Az elektronikus aláírást az eIDAS rendelet (910/2014/EU) és a hazai szabályozás – különösen a 2015. évi CCXXII. törvény – rendezi. Három szintet különböztetünk meg:

• Egyszerű elektronikus aláírás: bármilyen elektronikus formában tett akaratnyilvánítás – például ujjal rajzolt aláírás a PDF-ben. Nem jár személyazonosítással.
• Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: egyértelműen az aláíróhoz köthető, és a dokumentum utólagos módosítása kimutatható.
• Minősített elektronikus aláírás: minősített tanúsítványon alapuló, személyazonosítás után kiadott aláírás. Az eIDAS szerint egyedül ez felel meg automatikusan a saját kezű aláírásnak.

Az alapszabály: a legtöbb szerződés alakszerűséghez nem kötött

A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerint az írásbeliség akkor is megvalósul, ha a jognyilatkozat a tartalmát változatlanul visszaidézhető formában rögzíti, a nyilatkozattevő személyét azonosíthatóvá teszi és a megtétel időpontját azonosítja. Adásvétel, kölcsön, eseti meghatalmazás, átvételi elismervény vagy birtokbaadási jegyzőkönyv így elektronikusan is létrejöhet.

Az eIDAS 25. cikke szerint az aláírás bizonyítékként nem utasítható el pusztán azért, mert elektronikus formájú.

A magyar sajátosság: teljes bizonyító erejű magánokirat

Sok ügyben nem az a kérdés, hogy a szerződés érvényes-e, hanem hogy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e – ezt kérik például a gépjármű hatósági átírásához, és perben is ez számít. A Pp. 325. §-a szerint ez akkor teljesül, ha többek között:

• a papíralapú okiratot az aláíró mellett két tanú is aláírja a lakóhelyük feltüntetésével; vagy
• az elektronikus okiratot minősített, illetve minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el – ha jogszabály előírja, időbélyegzővel együtt.
• Ebből következik: az ujjal rajzolt, egyszerű elektronikus aláírás önmagában nem teremt teljes bizonyító erejű magánokiratot.

Fontos változás: az AVDH megszűnt

Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) közvetlenül igénybe vehető szolgáltatásként 2024. december 31-én megszűnt, az e-Papírba integrált változata pedig 2025. október 31-én. Az AVDH-val hitelesített dokumentum 2025. január 1-je óta nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak – aki régi leírás alapján így akar szerződést hitelesíteni, rossz úton jár.

Magánszemélyeknek a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazásának eAláírás funkciója nyújt minősített elektronikus aláírást; emellett minősített bizalmi szolgáltatóktól is szerezhető tanúsítvány.

Kivételek: ahol több kell

Néhány ügytípusban az elektronikus aláírás önmagában sosem elég:

• Ingatlan tulajdonjogának átruházása – ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat szükséges.
• Gépjármű hatósági átírása – a szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie (két tanú vagy megfelelő elektronikus aláírás).
• Az általános, illetve az ügyek egyedileg meg nem határozott körére szóló meghatalmazás – teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat kell hozzá.
• Végrendelet – szigorú alaki szabályok, elektronikus aláírással nem váltható ki.
• A másik fél (bank, biztosító, hatóság) szerződésben is kikötheti a minősített aláírást vagy az eredeti példányt.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A hétköznapi iratokhoz – adásvétel magánszemélyek között, kölcsön, albérlet, elismervény, jegyzőkönyv – az egyszerű elektronikus aláírás elegendő. Pontosan ilyet hoz létre a Tamgara: a böngészőben ír alá, ingyen és regisztráció nélkül, a saját magának aláírt dokumentum pedig el sem hagyja a készülékét.

Ha az ügyhöz teljes bizonyító erejű magánokirat kell, két bevált út van: nyomtassa ki és írassa alá két tanúval, vagy használjon minősített aláírást (például a DÁP-alkalmazásból). A Tamgara szándékosan nem kínál minősített aláírást.